Mesterség bemutatók, állandó kiállítás és vásár. Nyitva-tartás mindennap 9-19 óráig.

A Várkör 38. alatt található a ma már üres, romos állapotú épület. Építéséről keveset tudunk. A feljegyzések szerint 1856-ban adták át Schey Fülöp (1798–1881) kőszegi mecénás jóvoltából, akinek még számos jelentős városi intézményt is köszönhet a város.

Az ország legrégebbi, ma is városházaként működő épülete, a Jurisics tér egyik éke. Eredetileg is városi hivatalnak épült, és már a 14. században állt, ennek tanúbizonysága a boltíves egykori földszinti tanácsterem és a feltárt lőrések. Egyenes záródású magas attikafalak építésére a sorozatos tűzvészek – ezek közül is az egyik legpusztítóbb, az 1720-as – késztették a várost. 1712-ben az épület megújításával kerültek a homlokzatára a mai is látható címere...

A késő gótikus, XV-XVI. századi eredetű, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom szentélye megőrződött az 1731-es, barokk átépítés után is. Berendezéséből a három oltár és a szószék XVIII. századi barokk munka.

Az erdő a keményfás ligeterdők egyik utolsó maradéka, ugyanakkor a megye egyik legjelentősebb tőzikés helye. A tőzike az ártéri erdők szigetszerűvé zsugorodásával vált védett virággá.

A XVII. században kialakított kertben 300-400 éves tölgyek, 32 méter magas piramistölgy, hóvirágfa és távol-keleti gyűjtemény várja a látogatót. Az Erdészeti Tudományos Intézet kezelésében lévő parknak figyelemre méltó a rododendron-gyűjteménye A XVIII. században pusztulásnak indult kertet Lajos bajor királyi herceg keltette új életre 1868-ban. A 9 hektár területű fagyűjtemény kiépítésében nagy szerepe volt Nábicht Antalnak, a hercegi uradalom kertészének.